A szakági tervek alapján épül fel. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy virtuálisan is felépül az épület a tervekből, a tervek tartalmának megfelelően, ezáltal feltárhatók a tervek esetleges hiányosságai. (pl.: statika alaprajzon – födémterven - egy nyílás pozíciója/mérete más, mint a zsaluterven, gépész függőleges csőterveken más szerepel, mint az alaprajzokon, nem kerül bekötésre a hálózatba minden, ami az építészeten jelölve van… stb.). Ezen okok miatt a tervekből újraépítjük a modellt, függetlenül attól, melyik szakág épít magának modellt. Az esetleges tervhiányokat, ellentmondásokat csak ebben az esetben tudjuk szűrni, illetve ekkor válik alkalmassá a modell kivitelezési szintű mennyiség kimutatásra.

LOD 300 szint felett modellezünk. - LOD jelentése: – Level of Detail/Level of Development (részletességi szint/ fejlettségi szint.) - Tehát a LOD 300-as szint a modell részletezettségére utal, A RevBIM 3D modell bővebb és részletesebb, mint a szakmában bevett LOD 300-as szintű modell, amit az ütközésvizsgálatra használnak.  A RevBIM 3D modellben csomóponti szinten modellezésre kerül az épület (persze nem csavar szintig) és így a mennyiségek között modellből mutatható ki például a káva vakolás, a homlokzati – 2-5-8 cm-es - kiegészítő hőszigetelések, stb., amiket csak a csomópontokban szoktak pontosan definiálni.

Munkatársaink több mint 1.000.000 m²-nyi épületet dolgoztak fel BIM modellben.

A modell információtartalma az ütközésvizsgálatokhoz és mennyiségi kimutatásokhoz alacsonyabb, körülbelül LOI 200. - LOI jelentése: Level of Information (információ részletezettség szintje). - Kifejezett megrendelői kérésre ez is lehet LOI 300, azonban az ütközésvizsgálat elvégzéséhez és a mennyiségi kimutatásokhoz ez szükségtelen.

Statika: Monolit szerkezetek és zsaluzat modellezése. Mennyiségek a költségvetésnek megfelelő részletezettséggel. (betonacélok nem kerülnek modellezésre és mennyiség kimutatásra.)

Építészet: Csomóponti szintű modellezés. Mennyiségek a költségvetésnek megfelelő részletezettséggel

Gépészet: Vezetékek, légcsatornák, csőcsordák, szerelvények, berendezések. Mennyiségek a költségvetésnek megfelelő részletezettséggel.

Elektromos: Kábeltálca, kapcsoló szekrény, trafó, padlódoboz, lámpák, tűzjelzők egyéb szerelvények. A modellezhető mennyiségek a költségvetésnek megfelelő részletezettséggel. (Vezetékek illetve az automatika nem kerülnek modellezésre és mennyiség kimutatásra.)

Első lépésben a statika modellrészt építjük meg a zsaluzattal együtt, ezt követi a modell bővítése az építészettel, gépészettel, elektromos és egyéb (kert/közmű/út) szakágakkal.

Részünkről megoldható más sorrend is, de javasoljuk a statika modellrész felépítését első lépésben és utána például a strangok, áttörések ütköztetését az építészettel. Általánosságban elmondható, ha vannak olyan részei az épületnek, amelyeknek a tendereit a Megrendelő előre szeretné venni, (pl.: kőműves munkák) akkor a modell építésében amennyire lehet, alkalmazkodunk az ehhez hasonló kérésekhez és ezeknek a mennyiség kimutatását előre vesszük.

A modell épülhet a kiviteli tervekkel „párhuzamosan”, attól kicsit lemaradva a kapott munkaközi tervek alapján. Ekkor az indulási pont az első nagyobb tervcsomag. Ezt hívjuk folyamatos modellépítésnek és ütközésvizsgálatnak.

A másik lehetőség az 1+1 feldolgozás. Ekkor a megrendelő felé bírálatra átadott tervek alapján épül a modell és a megrendelői észrevételek és párhuzamosan az ütközésvizsgálatból származó észrevételek alapján módosítják a tervezők a terveket.

A szakági tervekre .dwg/.pla formátumban van szükségünk.

Legegyszerűbb, ha részünkre minden terv átadásra kerül, ami a tervszolgáltatás részét képezi, így tudjuk jelezni azt is, ha valamelyik terv hiányzik, ami a modellezéshez szükséges.

Jelenleg (az elmúlt évek tapasztalatai alapján) a tervezés nincs felkészülve egy ilyen részletezett modell megépítésére. A tervezők építenek modell – szokták is BIM tervezésnek hívni ezt a modellépítést -, de a tervezői modellek (például az építész modellje) olyan részletezettséggel készülnek, ami a kiviteli szintű metszetek és homlokzatok előállítását megkönnyíti. A csomópontok és részletrajzok továbbra is 2D-ben vonalasan készítik a tervezők, így azok adattartalma nem kerül be a tervezői modellbe, így mennyiség kimutatásra csak korlátozottan alkalmasak. Gépészet esetében is a modellépítés általában csak a fő nyomvonalakra korlátozódik, ha készül egyáltalán modell, a strangokból történő kiállások/bekötések szinte sosem kerülnek be a gépész tervező modelljébe így nem is ellenőrizhető, hogy a 2D rajzon szereplő strang csőkiosztás esetén minden bekötés megvalósítható-e tervszerűen és a pontos mennyiség kimutatása sem lehetséges.

Tervezői modellhez történő esetleges „hozzámodellezés” esetén a mennyiségek kimutatása kérdésessé válik. Mi nem mutatunk ki mennyiséget más által modellezett épületrészről, mert nem a mi modellépítési szabványunk szerint készült. Ekkor a tervek adattartalmát sem tudjuk ellenőrizni, illetve azt sem, hogy a kapott modell és a terv között milyen eltérések vannak. Például: Gépész tervező az első körben modellezi a fő szakágakat, de a következő módosítást már nem követ le modellben.

A költségvetés kiíró (általában, mint a szakági vagy generál tervező alvállalkozója) a legjobb tudása alapján állítja elő a költségvetés kiírást. Mivel ez a kiírás számításokon/származtatásokon alapul - mely számításokra akár az adott kamara is adhat iránymutatást - jelentős plusz mennyiségeket is tartalmaz (Például: vakolat mennyisége: falfelület * valamilyen szorzó). Továbbá szerepeltet valamilyen káló (hulladék) mennyiséget is a kiírás bizonyos anyagtípusoknál. Ezáltal az így előállt kiírás nem az épületben lévő pontos anyagmennyiséget tartalmazza, de mégse tehető felelőssé a tervező a fenti pontatlanságért. A BIM modellből származó mennyiségek mindig a valós beépített mennyiségek.

Alapesetben a BIM tervezés díja – a fent említett hiányosságokkal együtt is – drágább, mint a normál tervezési díja. Elfogadott iparági tendencia a világon egyre több országban, hogy az állami beruházások esetében kötelezővé teszik a BIM modell építését és BIM Menedzser cég alkalmazását a projekten – külön díjazásért -, akinek a feladata a tervek közötti ütközések feltárása és azok javíttatása a tervezőkkel. Tehát elfogadott tény, hogy az épületek bonyolultsága miatt (akár építészeti megoldások, akár gépészeti igények… stb.) a tervek nem lesznek alap esetben ütközésmentesek.

Gépészet esetében a csövek végpontig kerülnek modellezésre, azaz nem csak a gerincvezetékek (strangok, pince) hanem a leágazások is modellezésre kerülnek a szaniterekig/szerelvényekig

A modell építése során folyamatosan jelezzük az észrevételeinket Excel formában az érintett szakágak, tervlapok, szintek, stb. jelölésével. Egy észrevétel mindaddig nyitott marad, amíg arra terv szinten nem érkezik válasz, biztosítva, hogy terv szinten is végrehajtódjon a módosulás. Ekkor a modellt is módosítjuk és megnézzük a módosulás okoz-e egyéb észrevételt.

Az ütköztetés egyszer modellépítés közben manuálisan is megtörténik, illetve időközönként automata ütközésvizsgálatra is sor kerül.

Ez nagyban függ az épület méretétől és a tervek kidolgozottsági szintjétől is, de általánosságban elmondható, hogy nagyságrendileg 80-120 észrevételt szoktunk feltenni egy ~15-25.000 m² épület esetében. Fontos megjegyezni, hogy ez a 80-120 észrevétel azokra az ütközésekre vonatkozik, amelyek ténylegesen is problémát jelenthetnek egy kivitelezés során. A gépi ütközésvizsgálat – annak paraméterezésétől függően – olyan egybeeséseket is ütközésként mutathat ki, amelyeket egyébként normálisan a kivitelezés során kezelni szoktak. Ilyenek például a kis átmérőjű csővezetékek ütközései, amelyeket a helyszínen néha a vezeték kézzel történő meghajlításával orvosolnak, viszont a gépi ütközésvizsgálat kimutatja, így adott esetben erőforrásokat von el a tervezők részéről a lényegi problémák megoldásáról.

A mennyiség kimutatást minden esetben a Megrendelő igényei szerint szabjuk testre, akár a generál kiírástól is eltérve (pl.: külön kigyűjtve a lakáselválasztó, strang, homlokzati, folyosói és válaszfalakat, illetve az ezekre kerülő felületképzéseket, lehetőséget teremtve így az esetleges gyors építőanyag váltásra is).

Az ajánlatban szereplő adattartalomnak megfelelő részletezettséggel épült modellből a költségvetés szintű mennyiségek épületre és szintre is lekérhetőek, akár különböző feltételek szerint szűrhetőek is. Így alkalmasak a költségkontrollra.

A modellt mindig a modellezés kezdetekor legfrissebb ArchiCAD szoftverben építjük fel. A Graphisoft szerződéses partnereként szoftverkövetéses licenszekkel rendelkezünk, ezzel biztosítva a legfrissebb és legmodernebb szoftverkörnyezetet

A modellt a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő IFC, és/vagy a Graphisoft saját szabadon bejárható BIMx formátumában is megküldjük a generál tervező és a szakágak felé, így egyben ellenőrizni tudják, az került e modellezésre, ami a terveken szerepel. A tervek adattartalmáért a szakági tervezők felelnek. Igény esetén megrendelő részére ArchiCAD formátumban is átadásra kerül a modell

Oktatás természetesen megoldható. Függ attól is, milyen szoftvert használ a Megrendelő. Jelenleg a teljes BIM modell a legfrissebb ArchiCAD-ben készül

A megtakarítás egyfelől adódik az ütközések még tervszakaszban történő feltárásából és a tervek javításából, másodsorban a kivitelezési szintű költségvetés tenderezés és utólagos elszámolás közbeni felhasználásából. A két megtakarítás együtt nagyságrendileg a beruházási költség akár 5-10%-a is lehet.

A modell további adatfeltöltéssel alkalmassá tehető Létesítménygazdálkodási rendszerek bemeneti modelljévé. Ehhez szükséges tudni milyen rendszert szeretne a Megrendelő és oda milyen adattartalmat szeretne feltölteni.

Referenciáink között szerepelnek lakóépületek, lakóparkok, szállodák, bevásárlóközpontok, multifunkciós épületek, gyár és raktárépületek is. Magyarországi referenciákon kívül rendelkezünk Szlovákiai és Csehországi referenciákkal is. Jelenleg több mint 140.000 m² folyamatban lévő projektünk van.